Ikarus 266 naplója

Hmm. Hol is kezdjem. Talán ott, hogy már régóta komolyabban érdekel a kerékpározás és a hozzá kapcsolódó dolgok. Anno, 2008-ban beszereztem, pusztán hobby célból egy „hazai” bicajt, nevezetesen egy Schwinn-Csepel Ranger Fully-t. 3 év alatt elég sokat használtam. Megközelítőleg 4000 km-t „hajtottam” bele és ez idő alatt, szinte az összes alkatrészt kicseréltem rajta. A váz, a villa, a stucni, a felnik és a küllők maradtak eredetiek. De erről részletesebben egy régebbi posztban olvashatsz.

2010 év vége felé, lett egy viszonylag jól fizető állásom, jó környezetben. Ekkor határoztam el, hogy a Csepelt nem fejlesztem tovább, hanem veszek egy másik bicajt, ami újabb technológiákat használ (gondolok itt a tárcsafékre, 1,1/8-as villanyakra…stb.). Decemberben véletlenül rábukkantam egy egész jó ár/érték arányú Meridára, ami éppen megfelelt volna akkori elképzeléseimnek, a sráccal aki árulta meg is beszéltem, hogy Januárban lenne releváns. Mondta, hogy neki annyira nem sürgős eladnia… Isteni szerencse, hogy nem vettem meg Decemberben, mert (lehet, hogy a sors akarta így) ugyanis az „álommunkahely” megszűnt. Csődbe ment az anyacég…stb (azt hiszem ez is megérne egy posztot). Így januárban állás nélkül maradtam a tartalék pénzem pedig iskolára, egyéb téli kiadásokra ment el. Ez a Január egy kegyetlen hónap volt egyébként is. Semmi sem sikerült, amit elterveztem.

Februárban összeszedtem magam és ismét elkezdtem keresgélni. Véletlenül beleolvastam egy fórumba, ahol valaki egy bizonyos összegért kerékpárt keresett, amire egy másik srác válaszolt, hogy az övé eladó, de nem sürgősen.

A bringa régebben is tetszett (egyébként egy 2009-es Cube Aim-ról van szó), és szerencsém volt, mert a kérdező emberke nem élt az ajánlattal, így megkerestem a bicaj tulaját, s lebeszéltem vele, hogy érdekelne, de csak március felé. Nagyon rendes volt, hiszen fenntartotta addig is, míg az árát össze nem szedtem, s el nem tudtam érte menni. Februárban kicsit többet dolgoztam (250 óra felett), melynek meg is lett a gyümölcse. Anyagilag rendbejöttem, s meg tudtam vásárolni a kiszemelt bicajt. Március közepe óta egyeztettünk időpontot, amiből végül április 1. lett. Egy kellemes pénteki nap. Az átvételhez elhívtam, egy időközbeni új „on-line” munkatársamat, aki azért még átnézte a bicajt.

Április 1 is majdnem meghiúsult, ugyanis elkaptam előzőleg egy kis betegséget, ami miatt „fekve maradtam” 1-2 napot. De szerencsére pénteken, azaz elsején el tudtam vonatozni Szentesre. Aznap utaztam először életemben az Usgyi becenevű motorvonaton, először jártam a Szolnok-Szentesi vasútvonalon és persze Szentesen. Jó út volt, hajtott a kíváncsiság, új helyeket ismertem meg.

Szentesen találkoztam először „virtuális” kollégámmal, akivel jót beszélgettünk, míg vártuk az állomás épülete előtt a bicajt + tulaját. Megérkezett. „Afféle szerelem első látásra” érzés fogott el amikor a bicajt megláttam. A szükséges próbakörök után és Krupcheck úr véleménye után a papírmunka következett, bent az állomáson. (alvázvizsgálattal, adásvételi szerződéssel). Természetesen a kolléga készített pár lesifotót…

A fizetés is érdekesen történt, ugyanis nagyobb összegeket nem szeretek a pénztárcámban tárolni, inkább a táskámban, egy kis dobozban, borítékban. Mikor elővettem a dobozt, Oppot és Krupchecket nem kicsit kinevettek. Talán a NOKIA felirat tetszett nekik rajta …

Fizetés és átvétel után még egy kis beszélgetés következett, aztán elindultam hazafelé. Szolnokig ismét az orosz csodamasinával utaztam.

Értékeltem rajta a bringatárolót. Szolnokon mentem a bringával egy kört, míg vártam a vonatra, és természetesen fotóztam is.

17 óra után megérkezett a vonatom. Murphy törvényei szerint természetesen egész nap kerékpár-szállításra alkalmas kocsik közlekednek, kivéve egy szerelvényen, természetesen pont kifogtam azt, így a vonat legutolsó kocsiján álldogáltam új szerzeményemmel. Este 8 óra magasságában értem haza, ahol egy 20 km-es próbakört tettem a bicajjal. Mondanom sem kell össze sem hasonlítható a Csepellel. Ezt tekerem, és megy. Eddig nem nagyon tudtam elképzelni, hogy egy drágább bicaj miért jobb egy hagyományosabb, olcsóbb modellnél. Most már tudom, de ezt az érzést nem nagyon lehet leírni, azt ki kell próbálni.

Remélem kedvenc kockám sokáig hű társam lesz és sok közös élményem lesz vele…

A geometriában a háromszög olyan sokszög, aminek három oldala, másként fogalmazva három csúcsa van. Ez volt a háromszög definíciója. Ez a bejegyzés azonban nem a matematikáról, jobban mondva a geometriáról fog szólni, hanem másról, amihez bizony köze van a háromszögeknek. És, hogy egy kis PTI is legyen benne ezért változókat fogok alkalmazni, de típus nélkül fogom deklarálni, úgyis ki fog derülni. Itt fontos leszögeznem, hogy nincsen benne típuskeveredés :).

 

Évek óta szerettem volna egy Schwinn-Csepel Ranger Fully kerékpárt, azonban kicsit drágállottam, ezért használtak után kutattam. Erről már írtam a tavalyi évi összefoglalóban. Egy novemberi este véletlenül találtam rá az express.hu-n. Érdeklődtem a szállításról, s az ilyenkor szokásos dolgokról. Egy pár nappal később elmentem az előre megbeszélt helyre, kifizettem a bringát, ami mindössze 16 000 Ft volt. Szerintem ennyit megért. Tényleg nagyon jó állapotban volt (s, van). Azóta is folyamatosan használom és fejlesztgetem. Átlagosan napi 10-15 km-t megyek vele. Illetve amennyire időm van...

Amit először cseréltem rajta az a nyeregcső, mert túl rövid volt az eredeti. Kapott km-órát, hátsó sárvédőt, s egy csengőt is. A nyeregcső egy 30 cm-es acél volt, amit a későbbiek folyamán még egyszer le kellett cserélni, mert annyira vékony volt a fala, hogy relatív magasra kihúzva egyszerűen elhajlott alattam (mondjuk nem vagyok egy könnyű eset :)).

Később véletlenül letörtem a lánckerék védőt, vettem egy univerzálisat, ami borzasztóan néz ki, de hasznos, mert nem "eszi" meg a lánckerék a nadrágaimat. Ekkor az egyenes kormányt lecseréltem egy hajlított BikePositive kormányra, ami nemcsak "magasabb lett",hanem szélesebb is 3 cm-el. Mivel ekkor már nagyon hamar sötétedett előre szereltem egy 3 LED-es lámpát, így már a rendőr sem cseszegetett, s én sem a teljes sötétben tekertem. 

Miután a télnek vége lett, egy alapos felújítás következett. Csapágyak átzsírozása, láncátkenés, egy alapos tisztítás és új cuccok is kerültek rá. A Kenda K849-es külsők helyére Maxxis Igntor 2.1-es külső gumi került. A borzalmas Shimano RevoShift marokváltót és Saccon fékkarokat,  Shimano Tourney fékváltókarok váltották fel, természetesen ez együtt járt a fék-/váltóbowdenek cseréjével is. Az új váltó miatt egy új markolat is kellett, ami sokkal kényelmesebb, mint a gyári. Az első váltó érdekes módon gyárilag alulhúzós volt, de a bowden felülről érkezett, ezért lehetetlen volt beállítani, így kapott egy Shimano TZ30-ast.

Nyár elején volt egy csúnya defektem hátul. Éjszaka rámentem a hátsó kerékkel egy átlátszó üvegdarabra, ez a gumin, amiben kb 150 km volt egy 3 centis vágást eredményezett. Sajnos megjavítani nem sikerült a gumit így csere. Ugyanúgy Maxxis Ignitor 2.1-est tettem rá, azonban a kevláros változatot. Mondjuk üvegszilánk ellen ez sem ér túl sokat.....

Nemrég a 2. vékony acél nyeregcsövet is kicseréltem egy Trinity alu nyeregcsőre, s vettem rá egy új BikePositive nyerget is alá pedig egy Tesco-s nyeregtáskát :)

A bicajon megtalálható a "kabalám" szelepsapka formájában :)

Szerencsére a szerelésben van aki segíT, vagyis többnyire egyedül szervizeli, cserébe viszont használhatja, amikor szeretné. :)

A közeljövőben ezeket tervezem (persze, ahogyan a pénztárcám engedi):

• A Logan első telót lecserélni valami jobbra (sajnos 1"-os meneteset találni nehéz).
• Lánccsere 
• Egy új ABUS U-lakat
• Új pedálok
• Új kormánycsapágy
• Első, hátsó agy + küllőcsere
• Hátsó racsni cseréje, esetleg hajtómű csere

Kezdjük ott talán, hogy nagyon régóta foglalkozom a tömegközlekedéssel, főleg az autóbusz-közlekedéssel. Ez a legfőbb hobby-m, s ebből adódik az, hogy szeretem a buszokat. Kedvenc márkám, az Ikarus, de emellett számtalan egyebet szeretek.

Az Ikarusokból pedig, a régen gyártott 260-as típusból is a legendás laprugós 266-osokat szeretem. Nekem valahogy tetszik ez a busz a maga érdekes „szögletes íveivel”, formáival és hangjával. Sajnos manapság egyre kevesebbet lehet látni az utakon, hiszen az utolsó példányokat a módszerváltás környékén gyártották le. Nem éppen a legkényelmesebb, leggyorsabb busz, de valahogy mégis hangulatos utazni rajta, kicsit ráz, kicsit zörög, de akkor is a MIÉNK (volt), s mindezekért, amiket leírtam, lett a kedvencem. Felvettem álnévnek, s ezek a számok szinte mindenhol jelen vannak szürke hétköznapjaimban.

Egy másik dolog, ami szintén köthető a 266-os Ikarushoz, az pedig nem más, mint az, hogy van az asztalomon egy képkeret, amit sok évvel ezelőtt kaptam egy kedves ismerősömtől. Abban a képkeretben azóta is egy 266-os Ikarus fotója van. Megfogadtam, hogy ezt a képet csak az „igazi” fotójára cserélem le. Mondanom sem kell, hogy jelölt volt már, csak sajnos eddig még nem jött össze, ezért ez a kép kezd szép lassan szépiásodni :)....

Nos hát ennyi lenne. 266 a kedvenc és pont.

Formális nyelvek és automaták. Egy tantárgy, ami sok hallgató életét keseríti, vagy a szerencsésebbeknek keserítette meg az életét.

Node nézzük meg miről is szól (szólna ez az egész):

Részlet a Tanulmányi tájékoztatóban közölt tantárgyleírásból:

„1. A tantárgy elsajátításának célja

A tantárgy keretein belül megismerik a hallgatók a Chomsky-féle osztályozás szerinti nyelvek és az automaták fő jellemzőit, alkalmazásukat. Képesek lesznek grammatikákat, automatákat definiálni, implementálni a tanult algoritmusokat és találkoznak a gyakorlatban megjelenő nyelvekkel .

Első körben (a tanár legyen T), amikor felvettem az egész tantárgyból nem értettem semmit, az előadásra felesleges volt járni, mert nem lehetett hallani semmit. Az előadó olyan halkan beszélt (szólni a hírneve miatt persze senki sem mert neki :)), és szokása volt, hogy kihívta a tanulókat a táblához, természetesen abból az anyagból amit utólag vettünk át, s ha nem tudta az illető akkor az arcát megjegyezte.... Az első éves gyakorlat is természetesen kínai volt számunkra. Minden órán egy zh, amin maximálisan 4 pontot lehetett elérni. Ha jól emlékszem nekem 1 pontom lett a félévben, de nem adtuk fel, szorgalmasan bejártunk minden gyakorlatra, aztán zh után valamilyen rejtélyes okból kifolyólag mindig eljöttünk... :).  Ebből következik, hogy a félévi aláírás nem lett meg, így vizsgázni sem mehettem, kb. 110 társammal együtt. Körülbelül 15-en mentek át első körben.

Második felvonásban sem jártam előadásra, azon okból kifolyólag, hogy az előadások 2 hetente 3 órában voltak megtartva. Fonyából 2 óra is halálos dózisnak számít. Gyakorlatot viszont T-nél vettem fel, próba szerencse alapon.. A gyakorlatok érdekesek voltak, mindent értettem, itthon is készültem rendesen, a házi feladatot szorgalmasan elkészítettem. Itt a probléma az volt, hogy egy idő után (kb. a 3. vagy 4. óra után) azt kérdezte a szokásos 4 pontos zh-kon, amit utólag, azaz a zh után vettünk át. Az első néhányból sikerült pár pontot összehoznom, azonban a többiből nem sikerült, így megint nem sikerült a tárgy, s az indexbe a „Törölve”felirat került másodjára is a Formális Nyelvek és Automaták című tantárgyhoz. Itt már kicsit ideges voltam, hiszen tudtam, hogy egy lehetőség maradt. T itt is hozta a formáját, kb. 30 embert engedett át.

Egyébként az első két körben élesen eltértünk a tárgyleírásban leírtakról, hiszen a hangsúlyt a tanár az ábécé, a levezethetőség, és az egyéb apró definíciókra helyezte. Chomsky – féle nyelvosztályokat átvettük 1-2 feladatot megoldottunk, aztán egy óra az automatákra és a feladataira és kb. ennyi is volt.

2. Tantárgyi program

Formális rendszerek és automaták főbb típusai. Nyelvek, nyelvtanok, normál alakok. Automaták és nyelvek kapcsolata. Chomsky-féle nyelvosztályok. Műveletek nyelvekkel, nyelvalgebra. Elemzők és felismerők, nyelvtani algoritmusok. Lindenmayer rendszerek. Néhány fontos nyelvészeti módszer és eredmény: Kleene tétele, Bar-Hillel lemma, Early-féle algoritmus, közelítő szövegegyeztetések, Lyon algoritmus. Számítástudományi alkalmazások.

Következett az utolsó felvonás, 2008 szeptemberétől. Teljesen új tanár, akit nevezzünk D-nek. Rendesnek látszott, és úgy voltunk vele, hogy bárki jobb csak ne T legyen. Közel 200-an vettük fel ezt a tárgyat, ebből harmadjára kb. 70-en. Az aláírás megszerzéséhez már csak egy zh-t kellett megírni, amire eredetileg 3 lehetőség lett volna, de végül is volt akinek még egy hatodik lehetőséget is adott. Az előadások egész szórakoztatóak voltak, és érdemesnek tűnt bejárni, mert aki nem hiányzott 3-nál többször, az kapott egy úgynevezett nulladik vizsgalehetőséget, valamint ha valaki figyelt és észrevette D hibáit az kapott egy pontot, ami elvileg felfelé kerekíti a vizsgaeredményt. A gyakorlaton is hasonló volt a helyzet. Oda is érdemes volt járni, mert a feladatokat szépen, értelmesen elmagyarázta, ha esetleg nem ment, kihívta a delikvenst a táblához. Ez a táblás dolog is érdekes volt, mert az „aláírás” zh, először mindenkinek egyes lett (2 ember kivételével, de érdekes volt az osztályzás, ugyanis 4-féle érdemjegy volt, amiből 3 fajta (0; 0,5; 1) egyest jelentett :), a negyedik érdemjegy pedig az 5ös volt), viszont a második zh szinte majdnem mindenkinek (érdekes módon :)) 30 ember kivételével 5-ös lett, és azokat hívta ki a táblához akinek 5-ös lett. Mindig úgy kezdte, hogy kinézett valakit, aztán:

„Magának kedves kollega, hányas lett?

???

2-es, hangzott a válasz.” Aztán csak mosolygás :)

Ez eljátszódott kb. 10-szer minden egyes órán, aztán cseles lett D, mert a laptopjáról nézte a jegyeket és úgy hívogatta kifelé az embereket a táblához, ami végül is nem volt olyan rossz, mert segített és nem cseszte le a hallgatót, (aki tényleg sokszor hallgatott), de ez a táblától való félelem szerintem egy megszokás egy tanártól....akit most nem részleteznék. Egyszer adott egy lehetőséget, azaz egy olyan feladatot írt fel, amit ha valaki megold, az kettesről indul vizsgán, persze úgy, hogy az aláíráshoz valókat, azaz a Chomsky-hierarchiát, a „Best of Generatív nyelvtant”, és az Üres-szó lemmát tudni kell 100%-osra. Visszatérve ezt a feladatot egy csoporttárs megoldotta, meg is kapta az ígért ajánlást, amelyet feljegyzett a füzetébe, aztán mondta, hogy aki tud egyszerűbbet, annak is megadja, én tudtam, ami tetszett neki, fel is jegyezte a füzetébe. Örültem neki, de ezek után jött a hidegzuhany. Adott 12 tételt, amit meg kellett tanulni + feladatokat megoldani. Szóval vizsgára nagyon emelte a szintet D.

A 0. vizsgán leírtam neki Chomsky-t és írtam a tételhez, plusz mondta, hogy a kedvezményeket „kedves kollegák a lapon tűntessék fel”, de elégtelen lett, amit Szilveszter előtt 1 nappal tudtunk meg. Egy ember ment át. Aztán jött az első éles vizsga, az egy szem kettes nevető arccal bejött, hogy neki megvan, és mondta, hogy „kedves kollega magától én többet várok”, aztán felírta a kérdéseket a táblára, és mondta, hogy aki nem ad be semmit annak még lesz 3 lehetősége, nos inkább felálltam, és megjegyezte, hogy „magától nem ezt vártam”...na mondom most jól megjegyez magának. Eljött a következő vizsga, ekkor egy kicsivel még többet kért, de mondta, hogy ki ezt meg ezt nem tudja, attól még átengedi. Nos 100%-ig leírtam a saját(!!!) jegyzetét + hibátlanul a kötelezőket, és 3 nap múlva amikor kijavította akkor látom, hogy elégtelen. Felmentem másodmagammal a tanszékvezetőhöz aki megmutatta azokat amiket D küldött át neki, nos nem tudtunk elmenni rajta, ezért hazamentem, s írtam neki egy e-mailt, amiben megkérdeztem, hogy miért?. Válaszolt másnap:

„Tisztelt Kollega!

Ami az ígéreteimet illeti, továbbra is érvényesek. Ön még mindig nem

tudja leírni az üres szó lemma bizonyítását. Leírja az U_k definíciót

és passz.

Öntől ennél többet várok!

Üdvözlettel

D”

Ekkor tudtam, hogy meglesz, mert nem nézte meg a lap másik oldalát, ahol a hiányzó dolgok vannak. Nem válaszoltam neki, mert így jobban meg tudtam fogni. Amikor elérkezett a következő vizsga mondta, hogy 4 sort nem tudok megtanulni. Hagytam, hogy mondja a magáét, aztán kértem tőle valamit: fordítsa meg a lapot :) Ekkor kicsit zavarba jött, és érdekesen nézett rápillantott, mondta, hogy foglaljak helyet, aztán kihívott és a dolgozatra rá sem nézett, csak beírt egy 5-öst és elköszönt. Mondanom sem kell, hogy nagyon örültem. Aztán a csoporttársak újraírták, szó szerint ismét és átmentek. Ebben a félévben aki felvette a fonyát és megszerezte a félévi aláírást, meg is lett általában egész jó jegyekkel (T-hez képest). Kemény egy menet volt, mert a továbblépés volt a tét, de végül is sikerült. A félévben a Chomsky-hierarchia volt a domináns, melyre rengeteg feladatot oldottunk meg, de alapjában véve elég részletesen végigmentünk a kitűzött terven.

3. Évközi tanulmányi követelmények

Két zárthelyi dolgozat, mely sikeres teljesítése előfeltétele a kollokviumnak.

Ez nem így volt. Lásd feljebb :).

4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy)

Vizsgajegy

5. Az értékelés módszere

Ide érdekes módon nem írtak semmit sem :) //vajon miért? :) //

6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló

segédanyagok

Internetről letölthető előadásvázlat...etc.

Aki esetleg kedvet kap, az nyugodtan vegye fel akár c típusúnak is :)....

Elérkeztünk az év utolsó óráihoz. Ilyenkor rendszerint összegzem a gondolataimban, az évben történteket. Most fordul elő előszöfr hogy ezt írásban teszem. Ez lényegében egy leltár, melyben havonként leírom, hogy mi történt velem, persze a teljesség igénye nélkül...

Január:

Feldolgoztam a szilveszteri buli felvételeit, s egy egész jó kis DVD-t készítettem belőle, ami a szereplőknek különösen tetszett :). Több-kevesebb sikerrel levizsgáztam azokból a tantárgyakból, amelyekből meglett az aláírásom, aztán egy hónapos pihenő következett. Rengeteg tájképet készítettem, átsétáltam a befagyott holt-ágon, lefotóztam annak a városnak a főbb épületeit, ahol lakom, eljárkáltam Debrecenbe a DERKE közgyűléseire, valamint ott is rengeteget fotóztam, főleg autóbuszokat.

Séta a holt-ágon: kattints ide!

Még ebben a hónapban – Debrecenben - beadtam a laptopom a szervizbe, ugyanis gyanús hangokat adott. Az otthoni időmet javarészt barkácsolással és MSN-ezéssel töltöttem. Ekkor készítettem megrendelésre egy statikus honlapot, ez volt az első ilyen. Egy kábeltévé-szolgáltató honlapja. Januárban beindult a szorongás a 80 kredit miatt, ami azt jelenti, hogyha a következő félév végére nem teljesíti az adott delikvens a 80 kreditet, akkor automatikusan átkerül állami finanszírozásról, fizetősre, ami kb. 110 000 HUF/félév...Nekem akkor 52 kreditem volt (a normális elméletileg 90 körül lett volna...). Ehhez mérten vettem fel a tárgyakat több mint 40 kreditet, szóval számítottam arra, hogy húzós félévem lesz. Volt itthon egy kis gömb akváriumom, amit megtaláltam, és venni akartam bele egy aranyhalat, aztán meggondoltam magam és 2-őt vettem valamint egy 12 literes kis akváriumot, pár kiegészítővel, mivel régebben is foglalkoztam akvarisztikával.

Február

Elkezdődött a suliban a 4. félév. A suli első napján lógtam, ugyanis a laptopom visszaérkezett, és el kellett mennem érte Debrecenbe, csakhogy vasutas sztrájk volt, így busszal kellett mennem, s természetesen csak az utolsó órára értem vissza, de nem volt gond. Rengeteg tantárgyam volt, ebből adódóan elég sok órám is. Érdekesebbnél érdekesebb tárgyak, fizikatörténet, régészet, borkultúra. A tantárgyak között volt egy C-típusú (amit fellehet venni, hogy meglegyen a 80 kredit), amelyen KKN-el volt ismét közös, ráadásul egy időpontban is volt. A legelső órán ha a szeme ölni tudott volna... :). Első héten regisztrációs hét, és az egyéb őrült folyamatok... A hónap első heteiben intenzívebben foglalkoztam akvarisztikával, megismertem egy pár új dolgot. Később Valentin nap, ismét egyedül, de legalább egy kicsit jobb, volt, mint a tavalyi. A hónap vége felé, 20.-án volt egy nagyon jónak ígérkező buli, azaz egy Retro-party, ami végül iszonyatosan rosszra sikeredett. A hangulat jónak indult, ugyanis egy koliszobában voltunk, ahol némi kis bor és egyéb ital után egész jóléreztük magunkat, aztán lementünk az A épületbe, ahol a szépségverseny, tánc, és egyéb hasonló úri huncutságok voltak. A hangulat jónak indult, jó zenék, egy kis tánc, aztán az egészet elrontották valami tánccsapattal, ami sem zenei, sem más stílusban nem illett oda.  Február egy viszonylag zh-mentes s nyugis hónap volt. Hónap vége felé készítettem egy-két kisebb riportot az egyik regionális hírportál számára, a MÁV-sztrájkról, élvezetes munka volt, főleg a „mi a véleménye a sztrájkról” kérdésekre adott válaszokat leírni...

Március

Folytatódott a suli, már a héten minden előadás és gyakorlat meg volt tartva. A heteken mindig a csütörtök délutánt vártam, ekkor volt ugyanis a borkultúra nevű tantárgy. A héten összegyűlt feszültségeket kiválóan le lehetett adni, egy-két pohár finom bor mellett. A hónap elején az átlagos módon zajlott a születésnapom. A hónap közepe felé volt egy rendkívül jól sikerült szakest, melyhez eleve pesszimistán álltam hozzá, a fentebb említett Retro-party miatt. (érdekes, hogyha az ember valamihez optimistán áll, az tuti balul sül el, ha viszont pesszimistán akkor általában kellemesen fog csalódni az adott dologban). Szakest utáni napon közvetlen, vagyis inkább még azon a napon volt egy programozás zh... Mondanom sem kell, hogy sikerült :). Részt vettem egy lakossági fórumon, március 15.-i ünnepségen, valamint sikerült az alkonyatkor lefotózni a háborgó holt-ágat, amelyen 4 szín dominál.

A márciusi időjárás igen szeszélyes volt, mert egyik nap még szakadó hóban utaztam Debrecenbe, másnap pedig már egy szál pólóban mentem a kedvenc órámra :). A tavaszi szünet előtti borkultúra rendkívül emlékezetes maradt, ugyanis a borász 60 emberre számolt, és annyi bort is hozott, azt hiszem 28 palack bor, de az utolsó órán nem sokan voltunk, ha jól emlékszem 21-en. A tanár óra előtt felbontotta az összes bort..., ezután nem kell mondanom, hogy mi volt ott :). A Húsvét és a pár napos szünet tanulással telt,  aztán hívott a munkaközvetítőm, hogy volna egy jó kis munka, az egyik – ellenzéki színekben tündöklő – barkácsáruház kert osztályán. Egye-fene elvállaltam, eleinte csak 4 napról volt szó, melyből 2-őn vettem részt. A munka nagyon jó volt, hamar eltelt a nap. Árufeltöltés és polcépítés volt, a szezonváltás miatt. Először a bográcsoláshoz kapcsolódó dolgokat kellett logikusan sorbarendezni, és feltölteni vele a falat. Tetszett a meló és már az első napon magkedvelt a főnök. Sajnos ebben a hónapban váratlanul meghalt egy nagyon kedves buszsofőr ismerősöm. Nagyon fura volt, hiszen még a halála előtt két nappal annyira nevettünk egymás hülyeségein. A sors fintora viszont: mondta, hogy el fog menni szívvizsgálatra, mert érzi, hogy valami nincsen rendben. Pár nap múlva szívinfarktusban meghalt :(. Egy másik rossz dolog. Kitakarítottam a kicsi akváriumot, és (mivel azelőtt soha nem kezeltem vizet, és nem volt belőle baj)  volt valami a vízben, így a 2 hónapja nevelt aranyhalaim elpusztultak :(.

Április

Április elején felhívtak, hogy folyamatosan lenne munka a fentebb említett barkácsáruházban. Természetesen elvállaltam, így kb. 2-3 nap suli után 3-4 nap munka következett. Jó volt, legalább telt az idő és egy kis pénz is kerestem, ami sosem jön rosszul :). A hónapban többször voltam Nyíregyháza belvárosában fotózni, egész szép tavaszi képeket készítettem. A belvárosban épült egy hatalmas, a csernobili szarkofágra emlékeztető bevásárló központ, más nevén a Korzó. Érdekes épületegyüttes, fura a formája. Sznob szürke az egész, de este valahogy mégis szép. Az átadás előtti napokban, és az átadáskor is fotóztam.

Meghívtak egy a márciusi népszavazás eredményét megünneplő vacsorára, Gávavencsellőre, ahol sok új emberrel, politikussal ismerkedtem meg.

Bővítettem a halállományomat, illetve magától bővült, hiszen született 2 BlackMollym.

A hónap közepén átadták a Korzót. Voltam akkora marha, hogy odamentem nyitásra, annyi embert én még nem láttam :S, pedig az az épült nem is olyan nagy szám, de mégis mindenki kíváncsi volt, ugye-ugye az újdonság varázsa. A hónapban minden kizöldült, a tanároknak is megjött a kedve a zh-k íratásához, s persze folyamatosan egyre többet dolgoztam. S persze járkáltam a kedvenc óráimra :).

KKN el az egyik órán csodatörtént, ugyanis hozzámszólt. Mondjuk az lehet nem csoda volt, hanem azt az órát én tartottam és kihívtam a táblához :). Kölcsön kinyír... :). Áprilisban egyik este megláttam egy lányt, aki nagyon megtetszett, beszélni akartam vele, de hozzám sem szólt, úgyhogy tárgytalan maradt a dolog.

Elérkeztünk az év utolsó előtti borkultúrájához, ami annyira jól sikerült, hogy kénytelenek voltunk folytatni egy kocsmában....

Május

A sulinak, vagyis a szorgalmi időszaknak lassan vége lett. Az év utolsó boros órája is nagyon jó volt, csak ott már zh-t írtunk, illetve az utána következő tantárgyból is írtunk. Hát elég érdekes egy zh volt az utána következő, mert mindenki annyit puskázott amennyit akart, egyszer nézett fel, amikor véletlenül káromkodtam egyet, mert elejtettem a puskát, de akkor is csak mosolygott J. Május is a munka és nem utolsó sorban a vizsgák hónapja volt. Áprilishoz képest is egyre többet dolgoztam, s összehaverkodtam a munkahelyi kollegákkal :). Volt egy nagyon jó kis sóstón eltöltött délután, ahol rengeteg képet készítettem.

Az év elején beszereztem egy kicsi akváriumot, de egész évbe gondolkodtam, hogy be kellene szereznem egy nagyobb akvárium szettet. Ezzel az a baj, hogy nagyon drágák. Egyik este a vatera.hu-n véletlenül ráakadtam egy 72 literes szettre, amit a bolti ár negyedéért sikerült megvenni. Postán küldték el, emiatt aggódtam is, de nem volt vele gond. Így ez a régi vágyam is teljesült még ebben a hónapban. Igaz a berendezése, teljes beüzemelése, csak a következő hónapban történt meg.

Június

Befejeztem a vizsgáimat, meglett a 80 kredit, s  még a hónap elején, aztán volt időm a munka mellett az akváriumot berendezni. Vettem bele nagyon apró szemcséjű kavicsot, amit kb. egy teljes napig mostam, azt csináltam, mint egy aranymosó J. Sikerült berendezni, feltöltöttem vízzel és a szükséges vegyszerekkel. Aztán jöhettek a halak, és a növények. Egy szép halállomány jött össze, neon-, vitorlás-, aranyhalak, balckmollyk, serpalazacok.

A hónapban előszedtem a kerékpáromat, amit megjavítgattam, felújítottam, így irány egy kis tekerés, a holtághoz, és természetesen fotózás.

Munka ebben a hónapban is volt, de a barkácsáruházban lelimitálták a diákokat, heti 24 órára, ezért keresni kellett mást is. Pont kapóra jött, hogy a 2007-es munkahelyen, azaz az állatkertben felszabadult 16 órányira hetente egy hely a kollegának, egy hely nekem, így hetente meglett a 40 óra, és még szabadidő is volt az esti sörözésekhez, a biciklizéshez, és az egyéb dolgokhoz.

Július

Folytatódott a munka mind az OBI-ban, mind a Zoo-ban, a sörözés, a fotózás, és mostmár képbe jöttek az itthoni feladatok. Az OBI-s meló ebben a hónapban teljesen véget ért, de közben a haverokkal egyre többet járkáltunk fel a városba, bicikliztünk, a mezőgazdasági kiállításon részt vettünk...stb. Vidám és gyorsan eltelő hónap volt, melyben sokat tevékenykedtem. Ebben a hónapban beszereztem még egy fotóállványt, aminek a segítségével még jobb képeket lehet készíteni. A hónapban készült képekből 3 videót is készítettem, melyek lentebb láthatók:

Városnap :)

  A Holt-Tisza áradása

Augusztus

Mint említettem, az előző hónapban az OBI-s meló teljesen megszűnt ezért kellett keresni egy másikat. A 2007es főnököt kerestük meg azzal, hogy nem e venne minket vissza a vadaspark műszaki részére. Némi győzködés után belement. Jóra számítottunk, de ez a hónap az új főnök miatt nagyon kegyetlen, embertelen volt. Végülis látványos dolgokat készítettünk, csak a körülmények voltak nagyon rosszak. Néhány dolog, aminek építésénél részt vettem: új fahíd, kenguru kifutó... stb.

A hónap elején a DERKE jóvoltából eljutottam Polgárra a Nemzetközi Veterán Jármű és Ikarus találkozóra. Az a nap fantasztikus volt. Szöveg helyett beszéljenek a képek, melyeket a 266-os Ikarusra kattintva nézhet meg a kedves olvasó.

Augusztusban megrendeztünk egy idő előtti középiskolai osztálytalálkozót, ami nagyon balul sült el, ugyanis alig voltunk páran.

Augusztusban tagja lettem a Polgárok Tiszalökért egyesületnek is.

Ebben a hónapban nagyjából ennyi dolog történt. A munka miatt alig vártam, hogy vége legyen.

Szeptember

Az első 2 – 3 hétben még hétvégén volt munka a majomerdőben, aztán annak is vége lett. A hónap elején részt vettem a Nyírvidéki kisvasúti napon, 6 óra vonatozás a fapados üléseken igen élvezetes volt, csak utána 3 napig nem bírtam mozogni. Időközben elkezdődött a suli is.  Izgalmas félév kezdődött, mert van 2 olyan tantárgyam, amit harmadjára vettem fel, s ha nem sikerülnek akkor pápá NyF. Ez a szak egy olyan szak, aminél, ha egy kicsi örömöd is van tuti, hogy elrontja valami más. Szeptemberben visszatért minden a normál kerékvágásba. Sok pihenő, egy kis kirándulás.

Október

Megkezdődtek a zh-k, rengeteg program volt, s bár nem akartam, de lett egy új munka is a Szonda Ypsos egyik leányvállalatánál a SzondaPhone-nál. Érdekes munka. Beszélni kell egész délután, de legalább nem kell cipekedni, és kellemes a környezet, jó hangulatban telik a munka, jók a főnökök és a kollegák. Szép kis baráti társaság épült ennél a cégnél, így még jobb a munka. (Jelenleg is itt dolgozom).

A hónap közepe felé érkezett a Polgárok Tiszalökért Egyesület meghívásából Mosonmagyaróvárról egy kb. 40 fős csoport, akivel a hétvégét töltöttük. Ez is egy remek kis szórakozás volt. Jól jellemzi, azt a pár napot a „HP reggel, délben meg este” szócsoport, de itt s inkább beszéljenek a képek.

A 3 napról készült képek megtekinthetőek az alábbi linkekre kattintva:

Péntek

Szombat

Vasárnap

A hónap több meglepetést is tartogatott számomra. 5-ös lett a fonya dolgozatom, aminek nagyon örültem, valamint megnyertem a Camion Truck&Bus magazin fődíját. Teljesen kiment az eszemből, hogy elfaxoltam még valamikor szeptemberben egy estén. Egyik reggel hívtak, ami miatt majd beestem egy boltba, úgyhogy kis híján belekáromkodtam a telefonba, még szerencse, hogy nem tettem meg :)

Ebben a hónapban is volt egy szakest, ahol a sztárvendég Dévényi Tibi bácsi volt :), ami szintén nagyon jól sikerült.

Októberben voltunk egy haverommal a volán telepen, illetve a városban. Majdnem az összes helyi autóbuszt sikerült megörökíteni. Nem semmi nap volt. Októberben kemény 2 napos volt az őszi szünet (ebből egy nap, október 23, amikor részt vettem egy megemlékezésen), de bőven elegendő volt annyi is. :)

November

Ez a hónap a mindenszentekkel kezdődött, az évnek az a napja, amikor megemlékezünk szeretteinkről. Este gyertyagyújtás a temetőben, ami tavaly sajnos nem nagyon jött össze, mert fújt a szél.

Elérkezett az idő, el kellett utaznom Budapestre, a CTB magazin díjátadójára. Az is jó nap volt, kellemes idővel. Sok, számomra illetve a közlekedésrajongók számára híres emberrel találkoztam ott. Átvettem a nyereményem és az oklevelem, aztán irány hazafelé.

Novemberben is eljött a zh-k időszaka, melyek javarésze sikerült is. Ebben a hónapban befejeztem a szakdolgozatom első részét, mely 27 oldal lett, s 5-öst kaptam rá. Az egyik tantárgyból még egy előadást is össze kellett hoznom, ami szintén jól sikerült és 5ös lett :).

Még egy régi vágyam teljesült. Akartam régóta Nyíregyházára egy kerékpárt, de csak egy bizonyos típust. Újat nem akartam, mert az egyrészt sokba kerülne, másrészt azzal sok a gond, be kell állítgatni... stb. Véletlenül rákattintottam egy linkre és úgy találtam meg a hirdetést, hogy „Schwinn Csepel Ranger Fully jó állapotban eladó”. Azonnal le is csaptam rá, felvettem a kapcsolatot a tulajjal, aki nagyon rendes volt, hiszen mondta, hogy Miskolcig vállalja, hogy elhozza. Megegyeztünk, az összeget elutaltam hiszen így egyeztünk meg.

De így is a bolti ár, kb 1/3-ába került a bringa ami nagyon jó állapotban van. 1-2 dolgot kellett hozzá csak vásárolnom, többek között egy lakatot. A bringáért egy kellemes havas napon indultam el vonattal Acélvárosba. A tájékozódást egy csoporttárs és egy munkatárs segítette. Az átvétellel minden rendben volt, a bicikli is nagyon jó, irány vissza, Nyíregyháza.

Volt még egy buszbemutató is ebben az időszakban, ugyanis a Szabolcs Volán az országban elsőként állít forgalomba 15-méteres szóló buszokat. Erről cikket is írtm, illetve fotókat készítettem, melyek itt tekinthetők meg.

Munka ebben a hónapban is volt bőven. Kötelezőbiztosítást kellett kötni telefonon, ami több-kevesebb sikerrel meg is történt. Rengeteg oktatás volt. A munka hónap vége felé egyre rosszabb volt.

Elkezdtem a B-kategóriás jogosítvány megszerzését. A KRESZ modult félig letudtuk ebben a hónapban.

December

A december a sikeres zh-kkal indult, volt egy indexes fórumtalálkozó, és jött a karácsony. Ebben a hónapban kezdtem el blogozni. Valamint ezidőtájt rendeztük meg az index fórumos találkozót is. Kevés szabadidőm volt, ugyanis egyre többet kellet gyakorolni a KRESZT, készülni kellett a zh-kra is. A KRESZ sikerült, 71 pontom lett a 75ből.

A Karácsony a vártak szerint sikerült, ugyanolyan sznob nap volt, mint a többi, de ezt részletesen kifejtettem. A Szilveszterhez sem volt kedvem, ugyanis hívtak több helyre, de nem mentem sehová sem, úgyhogy „kocka”Szilveszter volt MSN-el és TV-vel. A hónapban kialakult egy jó kis közösség este a buszon, az ott történtekről egy külön blogbejegyzést lehetne írni :)

Nos hát az év végére értünk. Összességében egy gyorsan eltelő, sikeres és jó év volt, leszámítva persze a negatívumokat. Rengeteg új embert ismertem meg, és egy csomó hasznos dolgot tanultam. Nem írtam le mindent, csak ami éppen eszembe jutott. Előfordulhat, hogy valamikor még bővíteni fogom ezt az irományt, úgyhogy érdemes visszanézni :)

Mostanság számomra a Karácsony valahogy elvesztette jelentősségét, egy közömbös, „pirosbetűs” ünneppé vált. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy az időjárás miatt az utóbbi pár évben egyáltalán nem volt fehér a karácsonyunk, másrészt ez az ünnep már nem arról szól, mint anno. Régen a szeretet ünnepe volt, tulajdonképpen még most is az, de egyre inkább elméletben, hiszen ebben az elanyagiasodott világban az emberek az ajándékot nézik, nem pedig örülnek egymásnak.

A Karácsonyról – idézet a Wikipédiáról:

„A karácsony a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe, amelyen Jézus születésére emlékeznek. Időpontja a nyugati kereszténységben december 25-e, a keleti keresztények egy részénél január 7. A magyaroknál a nem vallásos, de keresztény kultúrkörbe tartozók számára általában a szeretet ünnepét jelképezi. Karácsonykor elterjedt szokás a keresztény (és sokszor a nem vallásos) családokban is megajándékozni szeretteiket. December 24-én hagyományosan a családok egész nap böjtölnek (karácsony böjtje), és este fogyasztják el a böjti vacsorát, majd csak december 25-én következik a karácsonyi ebéd vagy vacsora. Újabban kialakult, hogy a rokonokkal, családtagokkal együtt ünnepelnek szenteste, a „karácsonyi vacsora” keretében. Az üzletek és áruházak a Szentestét megelőző hetekben igyekeznek kihasználni az ajándékozás szokását, és reklámdömpinggel próbálják bevételüket többszörözni – ezzel sokszor fogyasztási lázzá torzítva az ünnep valódi lényegét.”

Néhány éve még a barátokkal, iskolatársakkal izgatottan vártuk, a téli szünetet, a Karácsonyt. Egész évben téma volt, hogy ki mit kér a Jézuskától, ki mit fog kapni. Amikor elérkezett a várva várt téli szünet, rendszerint 20-30 cm-es hó is rendelkezésre állt, amely kiváló alkalmat teremtett arra, hogy ne a szobában üljünk a TV előtt, hanem inkább szánkózzunk, síeljünk, csúszkáljunk, hóvárat építsünk, stb.

Az utca végén, ahol lakom, van egy nagy emelkedő, aminek a másik oldalán található egy csapás, melyet kerékpárosok, gyalogosok jártak ki, hogy ne kellejen 2-300 métert kerülni. Mi ezt a lejárót és a mellette levő nagy üres területet ilyenkor rendszerint birtokba vettük, a szánkózáshoz kikoptattuk a lejtőt, ha szükséges volt, akkor melegvízzel is locsolgattuk esténként, hogy reggelre minél jobban csússzon, persze ennek az arra járók nem örültek, de valamilyen szinten azért tolerálták, illetve megértették, hogy ilyenkor a kispajtásoké a terep. Ha elkészült az ereszkedő, akkor, lehetett reggeltől estig ereszkedni rajta, Természetesen egy szánkóval való leereszkedés valahogy sznob volt, ezért összekötöztünk négyet-ötöt, voltak is szép kis összeütközések, de nem bántuk, jól éreztük magunkat, s ha meguntuk, akkor építettünk hóvárat, csatáztunk nagyokat, élveztük, hogy kint lehetünk. Amikor beesteledett, mindenki hazament és számolgatta izgatottan a napokat Karácsonyig, vagy segített otthon az előkészületekben, például a sütésben. Amikor elérkezett a várva várt nap, már rendszeresen fent voltam korán reggel, alig vártam, hogy nagyapa belefaragja a fenyőfát a tartóba, s anyával együtt feldíszíthessük. Miután ez megtörtént sokáig ott ültem a fa mellett, vártam a Jézuskát, ami persze nem jött, csak amikor elmentem például fürdeni..., ezután gyorsan kibontottam az ajándékokat, és többnyire azonnal használatba is vettem őket. Aztán anyával és mamával közösen leültünk valami karácsonyi filmet megnézni.  Ezzel szemben ma az a helyzet, hogy nincsen hó, az idő is rossz, a régi baráti társaság már nincsen meg. A szeretet ünnepe abból áll, hogy beleteszem a fát a tartóba, feldíszítem – egyre kevésbé élvezetes számomra (emlékeszem, valamikor hetente átnézegettem a díszeket) – majd pedig esetleg segítek anyának a sütésben, vagy más előkészületben, később pedig megajándékozzuk egymást este templomi mise, ami már közel sem olyan, mint régen és körülbelül ennyiből áll a szeretet ünnepe. Másnap, illetve harmadnap van egy kis rokonvizit, amihez szintén nem sok kedvem van, mert annak általában ebben a családban valamilyen módon mindig vita a vége, és én szeretek kimaradni belőle. Ha nincsen ez a vizit akkor a maradék időt a gép előtt ülve töltöm, mivel a TV-ben semmi érdekes nincsen, a filmek már-már túl unalmasak, vagy semmi közük a karácsonyhoz. Esetleg megnézek egy két kedvenc örökzöld klasszikust – Reszkessetek betörők 1-2, A szomszéd nője mindig zöldebb, Bunyó Karácsonyig,..stb. –

Node ennyit rólam. Azért az olvasó kedvét ennyire nem akarom elvenni a Karácsonytól, ezért szokásomhoz híven most is készítettem egy karácsonyi videót, mely segítségével egy kicsit talán jobb hangulatra sikerül derítenem az idejét erre a blogra pazarló delikvenst. 

Békés, Boldog Karácsonyt kívánok minden kedves olvasónak!